Kategória archívuma: »Tőzsde aktualitások «

Karácsony és amerikai tőzsde

Idén az amerikai tőzsde december 26-án, hétfőn zárva lesz. Ez ugyan magyar szemmel nézve természetesnek tűnik, de valójában a magyarázat bonyolult.

Karácsonyfa és trombitás angyalok a new yorki Rockefeller Center előtt

Karácsonyfa és trombitás angyalok a new yorki Rockefeller Center előtt

Amerikában Karácsony egy napos ünnep, normál esetben csak december 25-e munkaszüneti nap, december 26-án dolgoznak. De miután most december 25-e vasárnapra esik, ezért életbe lép egy másik szabály: ha egy ünnepnap a hétvégére esik, akkor ha ez a hétvégi nap szombat, akkor helyette péntek, ha vasárnap, akkor pedig hétfő lesz munkaszünet.
Így tehát valójában december 26-án a vasárnapra eső 25-ét ünneplik Amerikában.
Ami számunkra lényeges, az az, hogy – kivételesen – Karácsony valamennyi napján a tőzsde zárva lesz.

Etikus-e shortolni az államkötvényeket? második rész

Az előző bejegyzésből: „Ez megtörténhet akár egy magánemberrel is, csak ő nem okoz világválságot kivéve, ha nagyon sok magánemberrel történik (lsd.: 2008-as amerikai válság kiváltó oka). Hogyan tud létrejönni ez a folyamat?”

Mondjuk úgy, hogy a piacon túlzott optimizmus uralkodik azzal kapcsolatban, hogy egy ország biztosan fizetni fog, és nem megy csődbe. Az ilyenfajta túlzott optimizmusnak lehetne egy ellensúlya: azok a spekulánsok, befektetők, akik úgy gondolják, hogy ez már túlzott optimizmus, elkezdik shortolni a görög államkötvényeket. Tehát a görög állam oldalára állnak és úgy gondolják, hogy túlságosan olcsó ez a hitel. És ők is, ha shortolják az államkötvényt, azzal gyakorlatilag ugyanazzal a feltétellel vesznek fel hitelt, mint amivel Görögország veszi fel a hitelt.

Ha ez elég nagy mennyiségben megtörtént volna kellő időben, akkor a hitel már eleve elkezdett volna elég drága lenni, vagy legalább egy kicsit drágább lenni Görögországnak. Tehát ez a folyamat korábban biztosított volna egyfajta korlátot, hogy mennyi adósságot tud felvenni Görögország, és ilyen módon segített volna az ideje korán megkezdődött shortolás, hogy ez a helyzet egyáltalán ne alakuljon ki.

Ahogy a részvénypiacon, a kötvénypiacon, vagy akár az államkötvénypiacon is nagyon fontos, hogy minden irányba legyenek spekulánsok. Ők természetesen ugyanúgy kockáztatják a pénzüket, hiszen hogyha beshortolják a görög államkötvényeket, de a görög gazdaság rakétaszerűen fejlődik és csökkennek az államkötvények hozamai, akkor a shortolók rosszul járnak. Ekkor ők pénzt veszítenek. Ugyanúgy kockáztatják a pénzüket, de ha ezt megtették volna és ezzel stabilizálták volna a folyamatot, akkor sokkal jobb helyzetben lennének most a görögök és Európa is.

Nyílván most, hogy gond van, és most shortolnak, ez úgy tűnik, mint hogy ha hozzájárulnának ahhoz, hogy a válság minél nagyobb legyen. Viszont legalább most – még ha egy kicsit megkésve is – egyfajta korlátot szabnak a folyamatnak és bizonyos értelemben rákényszerítik a nemzetközi közösséget, hogy csináljon valamit, találjanak ki valamilyen megoldást és lépjenek. Ha ez nem lenne, akkor elképzelhető, hogy még akár évekig lehetne görgetni ezt a problémát valós megoldás nélkül, és a végén még annál is rosszabb lenne a helyzet, mint amilyen ma.

Etikus-e shortolni az államkötvényeket? első rész

Véleményem szerint etikus shortolni az államkötvényeket, sőt az a probléma, hogy nem hamarabb shortolták. Az egész válság azért alakult ki, mert ezek az országok (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Írország) olyan hiteleket tudtak felvenni, amit most már nem tudnak visszafizetni. Vagyis túl sok hitelt adtak nekik a bankok.

Most hogy már a görögöknél az éves nemzeti össztermék közel kétszerese az államadósságuk. Ebből nagyon nehezen tudnak kiverekedni, csak olyan drasztikus megoldásokkal, mint hogy az adósság felét elengedik és rengeteg megszorító intézkedést hajtanak végre és még sorolhatnám. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre, ha ilyen rengeteg mennyiségű hitelt nem kapott volna ez az ország. Az történt, hogy a bankok, befektetési alapok elkezdték felvásárolni a görög államkötvényeket és hitelezni Görögországot, messze-messze a görögök lehetőségein túl. Túl sok hitelt vettek fel a görögök.

Ez megtörténhet akár egy magánemberrel is, csak ő nem okoz világválságot kivéve, ha nagyon sok magánemberrel történik (lsd.: 2008-as amerikai válság kiváltó oka). Hogyan tud létrejönni ez a folyamat? A következő bejegyzésemben elárulom… 🙂

Magyarország Európa Lehman Brotherse?

Ismét címlapon van a legújabb cikkem az mfor.hu-n, mely a 2008-as amerikai és a mostani európai válság összehasonlítása abból a szempontból, hogy úgy tűnik, hogy most Magyarország magára vállalta a Lehman Brothers hálátlan szerepét.

Olvassátok el:
http://www.mfor.hu/cikkek/Magyarorszag_Europa_Lehman_Brotherse_.html

Európai országok államkötvény shortolása


Ugyan elsősorban amerikai részvényekkel foglalkozom, de az amerikai piacokra is már egy ideje nyomást gyakorol az európai országok hitelválsága, ezért foglalkozni kell ezzel is. Úgy gondolom, hogy nem jó a helyzet Olaszországban. A görögökről mindenki tudta, hogy nagyon nagy bajban vannak, most az olaszoknál rezeg a léc.

Ha csődbe megy Olaszország – tehát nem tudják fizetni az államkötvényeket – őket már nem lehet olyan könnyen megmenteni, mint a görögöket, mert egy jóval nagyobb gazdaságról van szó és nagyobb tömegű államkötvényről. Ha borul a dolog, akkor az csúnya lesz és természetesen azok a befektetők, akik korábban lelkesen vásárolták a mindenféle kétes ország államkötvényeit, azok észbe fognak kapni és elkezdik majd ezeket az államkötvényeket adott esetben eladni.

Szóval ezeknek az árfolyama zuhanni fog és ilyen módon rengeteg veszteség alakul majd ki a rendszerben és további félelmet generál a többi ország felé, amelyek dominóként dőlhetnek el. Ha növekszik a kamatteher, amit ezeknek az országoknak fizetniük kell, akkor ez egy öngerjesztő folyamatként a többi országnak a csődjét előre vetíti, tehát szerintem a helyzet az nem jó.

Hálaadás, Fekete Péntek, és a tőzsde

Idén, 2011-ben, november 24-ére (csütörtök) esik az egyik legnagyobb amerikai ünnep, a Hálaadás (Thanksgiving), amikor a hagyományok szerint összejön a nagycsalád, hogy hálát adjanak a sikeres betakarítások után. Amerikában ezt az egy igazi családi ünnepet ünneplik általánosan, a többi ünnepet (például Karácsonyt a keresztények) nem mindenki ünnepli. A Hálaadás mindig november negyedik csütörtökjére esik, és ugyan másnap, péntek, elméletileg munkanap, de aki teheti, szabadságot vesz ki, és hosszú hétvégét tart. Különösen igaz ez akkor, ha valaki átutazza az országot (például New Yorkból Los Angelesbe), hogy a tágabb családdal találkozzon.

A Hálaadást tehát óriási légiközlekedési forgalomnövekedés is jellemzi, ami idén különösen kellemetlen lehet a nemrégen bevezetett, most már az amerikaiakat is zavarni kezdő rendkívül szigorú reptéri személyi motozások miatt.

Hálaadás másnapját Fekete Pénteknek (Black Friday) hívják, ami az első hallásra valami rossz dolognak tűnhet, pedig pozitív dologra utal. Ez a nap ugyanis hagyományosan a karácsonyi nagybevásárlások kezdete, így a kiskereskedelmi üzletek, áruházak óriási bevételt szoktak elkönyvelni. A köznépi bölcsesség szerint ez az a nap, amikor a kereskedők éves mérlege negatívból pozitívba fordul. Hozzávéve, hogy amerikában a könyvelésben hagyományosan pirossal és zárójelezéssel jelölik a negatív számokat (például ($410,000) ), hogy könnyen megkülönböztethető legyen a pozitív, feketével jelölt számoktól (például $823,000 ), már érthető, hogy a Fekete Péntek elnevezés a kereskedők az évre való nyereségessé válásának “ünnepnapja.”

Hálaadáskor hagyományosan sült töltött pulykát esznek Amerikában, krumplipürével és vörösáfonya (cranberry) szósszal.

A részvénytőzsdék Hálaadás napján zárva vannak, Fekete Pénteken pedig csak délután egy óriáig (magyar idő szerint este 7-ig) tartanak nyitva, akkor is általában nagyon alacsony forgalom mellett.

A kínai részvények volatilitása már a kínai lufi előjele? (2. rész)



Úgy gondolom, hogy bármikor, bármelyik kínai cégről kiderülhet, hogy nem annyi a bevétele, vagy nem annyi a nyeresége, mint amennyit állítottak, és ezért túl azon, hogy egyébként is volatilisek, még ráadásul bármikor egy csúnya beszakadás történhet.

Hacsak valami nagyon egyértelmű és szép dolog nincsen, akkor én mostanában igyekszem a kínai részvényeket kerülni. Ugyan fegyelmezetten tartom a stopjaimat, és ha látom, hogy elindul az árfolyam ellenem lefelé, akkor fogom magam és gyorsan kiszállok belőle, de nem biztos, hogy ezt egy kínai részvény esetében elég gyorsan meg tudom csinálni. Ha ugyanis egy részvényről kijön egy olyan hír, hogy amit idáig gondoltunk, hogy milyen marha nagy nyeresége van, az egyáltalán nincsen, akkor akár egy 100 dolláros részvény is, akár percek alatt is, le tud esni néhány dollárra.

Olyan radikális dolgok tudnak történni egy ilyen estben, amikor egy cégről kiderül az, hogy meghamisítják a könyvelést, hogy én attól tartok, hogy adott esetben ez napon belül is nagyon csúnya veszteséget tud okozni. Ráadásul ezeknél a részvényeknél eleve elég nagy a volatilitás. Eleve elég nagy a spread, tehát a legjobb vételi ajánlat és a legjobb eladási ajánlat közötti különbség, úgyhogy eleve viszonylag nagy kockázattal lehet csak őket tradelni. Ehhez ha még hozzáadok egy ilyen jellegű kockázatot, az már nekem egy kicsit sok.

Ha valami nagyon-nagyon jót látok, azért belenyúlok, de mostanában van egy ellenérzésem a kínai részvényekkel kapcsolatban.

A kínai részvények volatilitása már a kínai lufi előjele? (1. rész)



Az amerikai részvénypiacra bevezetett kínai részvények (SINA, BIDU, LDK, stb.) nagyon volatilisek, ebből a szempontból jól lehet őket tradelni. Néha viszont túl volatilisek, szóval óvatosnak is kell velük lenni, mert pillanatok alatt tudnak arrébb menni akár több dollárt is, akár akkor is, ha az árfolyamuk nem is olyan szédítően magas. Vigyázni kell velük! Általában a spread is elég nagy szokott ezekben a részvényekben lenni.

Az utóbbi hónapokban egyébként én igyekszem ezeket kerülni, mert úgy gondolom – és egy-két ilyen eset már volt –, hogy Kínában a könyvelési adatok megbízhatósága kétséges. Volt egy-két olyan cég, amelyek bizonyos dolgokat meghamisítottak. A beszámolókban szereplő adatok nem voltak valósak. Amikor az amerikaiak oda akartak menni, és át akarták vizsgálni a többi cég könyvelését is, hogy megnézzék, hogy minden rendben van-e, akkor a kínaiak megsértődtek, hogy mindenféle külföldiek ne vizsgálják meg az ő könyveiket Kínában. Az pedig elég gyanús, ha valaki nem akarja megmutatni, hogy mi van a könyvelésében.

Ne felejtsük el azt sem, hogy Kína azokat az időket éli, mint Magyarország a 80-as években. Szóval egy szocializmusba oltott kapitalizmus. Kína még mindig egy szocialista ország és ezen belül engedik a magánvállalkozások burjánzását. Sajnos ez egy elég kitűnő terep arra, hogy mindenféle „érdekes gyakorlatok” elszaporodjanak.


  • Szoldán Péter vagyok és 2003 óta főállású tőzsde daytrader az amerikai tőzsdén. A blogon az amerikai tőzsdéről, a daytraderekről és sok minden másról olvashat.