Címke archívum: » shortolás «

Etikus-e shortolni az államkötvényeket? második rész

Az előző bejegyzésből: „Ez megtörténhet akár egy magánemberrel is, csak ő nem okoz világválságot kivéve, ha nagyon sok magánemberrel történik (lsd.: 2008-as amerikai válság kiváltó oka). Hogyan tud létrejönni ez a folyamat?”

Mondjuk úgy, hogy a piacon túlzott optimizmus uralkodik azzal kapcsolatban, hogy egy ország biztosan fizetni fog, és nem megy csődbe. Az ilyenfajta túlzott optimizmusnak lehetne egy ellensúlya: azok a spekulánsok, befektetők, akik úgy gondolják, hogy ez már túlzott optimizmus, elkezdik shortolni a görög államkötvényeket. Tehát a görög állam oldalára állnak és úgy gondolják, hogy túlságosan olcsó ez a hitel. És ők is, ha shortolják az államkötvényt, azzal gyakorlatilag ugyanazzal a feltétellel vesznek fel hitelt, mint amivel Görögország veszi fel a hitelt.

Ha ez elég nagy mennyiségben megtörtént volna kellő időben, akkor a hitel már eleve elkezdett volna elég drága lenni, vagy legalább egy kicsit drágább lenni Görögországnak. Tehát ez a folyamat korábban biztosított volna egyfajta korlátot, hogy mennyi adósságot tud felvenni Görögország, és ilyen módon segített volna az ideje korán megkezdődött shortolás, hogy ez a helyzet egyáltalán ne alakuljon ki.

Ahogy a részvénypiacon, a kötvénypiacon, vagy akár az államkötvénypiacon is nagyon fontos, hogy minden irányba legyenek spekulánsok. Ők természetesen ugyanúgy kockáztatják a pénzüket, hiszen hogyha beshortolják a görög államkötvényeket, de a görög gazdaság rakétaszerűen fejlődik és csökkennek az államkötvények hozamai, akkor a shortolók rosszul járnak. Ekkor ők pénzt veszítenek. Ugyanúgy kockáztatják a pénzüket, de ha ezt megtették volna és ezzel stabilizálták volna a folyamatot, akkor sokkal jobb helyzetben lennének most a görögök és Európa is.

Nyílván most, hogy gond van, és most shortolnak, ez úgy tűnik, mint hogy ha hozzájárulnának ahhoz, hogy a válság minél nagyobb legyen. Viszont legalább most – még ha egy kicsit megkésve is – egyfajta korlátot szabnak a folyamatnak és bizonyos értelemben rákényszerítik a nemzetközi közösséget, hogy csináljon valamit, találjanak ki valamilyen megoldást és lépjenek. Ha ez nem lenne, akkor elképzelhető, hogy még akár évekig lehetne görgetni ezt a problémát valós megoldás nélkül, és a végén még annál is rosszabb lenne a helyzet, mint amilyen ma.

Etikus-e shortolni az államkötvényeket? első rész

Véleményem szerint etikus shortolni az államkötvényeket, sőt az a probléma, hogy nem hamarabb shortolták. Az egész válság azért alakult ki, mert ezek az országok (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Írország) olyan hiteleket tudtak felvenni, amit most már nem tudnak visszafizetni. Vagyis túl sok hitelt adtak nekik a bankok.

Most hogy már a görögöknél az éves nemzeti össztermék közel kétszerese az államadósságuk. Ebből nagyon nehezen tudnak kiverekedni, csak olyan drasztikus megoldásokkal, mint hogy az adósság felét elengedik és rengeteg megszorító intézkedést hajtanak végre és még sorolhatnám. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre, ha ilyen rengeteg mennyiségű hitelt nem kapott volna ez az ország. Az történt, hogy a bankok, befektetési alapok elkezdték felvásárolni a görög államkötvényeket és hitelezni Görögországot, messze-messze a görögök lehetőségein túl. Túl sok hitelt vettek fel a görögök.

Ez megtörténhet akár egy magánemberrel is, csak ő nem okoz világválságot kivéve, ha nagyon sok magánemberrel történik (lsd.: 2008-as amerikai válság kiváltó oka). Hogyan tud létrejönni ez a folyamat? A következő bejegyzésemben elárulom… 🙂

Európai országok államkötvény shortolása


Ugyan elsősorban amerikai részvényekkel foglalkozom, de az amerikai piacokra is már egy ideje nyomást gyakorol az európai országok hitelválsága, ezért foglalkozni kell ezzel is. Úgy gondolom, hogy nem jó a helyzet Olaszországban. A görögökről mindenki tudta, hogy nagyon nagy bajban vannak, most az olaszoknál rezeg a léc.

Ha csődbe megy Olaszország – tehát nem tudják fizetni az államkötvényeket – őket már nem lehet olyan könnyen megmenteni, mint a görögöket, mert egy jóval nagyobb gazdaságról van szó és nagyobb tömegű államkötvényről. Ha borul a dolog, akkor az csúnya lesz és természetesen azok a befektetők, akik korábban lelkesen vásárolták a mindenféle kétes ország államkötvényeit, azok észbe fognak kapni és elkezdik majd ezeket az államkötvényeket adott esetben eladni.

Szóval ezeknek az árfolyama zuhanni fog és ilyen módon rengeteg veszteség alakul majd ki a rendszerben és további félelmet generál a többi ország felé, amelyek dominóként dőlhetnek el. Ha növekszik a kamatteher, amit ezeknek az országoknak fizetniük kell, akkor ez egy öngerjesztő folyamatként a többi országnak a csődjét előre vetíti, tehát szerintem a helyzet az nem jó.

Shortolás tőzsdei előnyeiről komment

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken... zárásra az is átment negatívba. Hát hogyan ne shortoljak mindent, amit érek?

Nem olyan rég írtam a shortolásról és rengeteg hozzászólás érkezett. Minden hozzászólásra próbálok azonnal válaszolni, és néha nagyon jókat írtok! Néhány kommentet pedig, ami megtetszik és szakmailag is nagyon hasznos, érdemesnek tartok arra, hogy egy teljes bejegyzést csináljak belőle, hogy senki figyelmét se kerülje el. tovább…

Shortolás kapcsán új szabály van az amerikai részvénypiacokon

Egy ilyen nap után, mint a mai, amikor a Dow Jones -512 ponttal zárt, és a billentyűzetemen a shortolásra használt SHIFT és S billentyűket jégkockával kellett hűteni a túlterhelés miatt :), érdemes egy kicsit a shortolásról beszélgetni. Shortolásnak hívjuk ugye azt az ügyletet, amikor kölcsönveszek részvényt (általában a brókercégtől), és azt eladom. Jó esetben az árfolyam esik, és olcsóbban tudom visszavásárolni a részvényt, és megadni a részvénykölcsönt. Tehát a shortoló akkor jár jól, ha az árfolyam esik. Például egy ilyen napon, mint a mai!

Egy, csak egy legény van talpon a vidéken... zárásra az is átment negatívba. Hát hogyan ne shortoljak mindent, amit érek?

Mivel amikor a shortoló jól jár, általában nagyon sokan mások rosszul, ezért a shortoló („besszre játszó”) befektetők nem túl népszerűek. Amikor nagyobb zuhanás, válság van a piacokon, a politikusok előszeretettel szidják a shortoló spekulánsokat, és népszerűvé válik a shortolást tiltó, vagy legalább akadályozó intézkedések meghozatala. 2008. őszén, a legutóbbi válság közepette például közel egy hónapig tilos volt körülbelül 800 részvényt shortolni egyáltalán (főleg a pénzügyi szektor részvényeit.) tovább…


  • Szoldán Péter vagyok és 2003 óta főállású tőzsde daytrader az amerikai tőzsdén. A blogon az amerikai tőzsdéről, a daytraderekről és sok minden másról olvashat.