Címke archívum: » Tőzsdéről «

Hálaadás, Fekete Péntek, és a tőzsde

Idén, 2011-ben, november 24-ére (csütörtök) esik az egyik legnagyobb amerikai ünnep, a Hálaadás (Thanksgiving), amikor a hagyományok szerint összejön a nagycsalád, hogy hálát adjanak a sikeres betakarítások után. Amerikában ezt az egy igazi családi ünnepet ünneplik általánosan, a többi ünnepet (például Karácsonyt a keresztények) nem mindenki ünnepli. A Hálaadás mindig november negyedik csütörtökjére esik, és ugyan másnap, péntek, elméletileg munkanap, de aki teheti, szabadságot vesz ki, és hosszú hétvégét tart. Különösen igaz ez akkor, ha valaki átutazza az országot (például New Yorkból Los Angelesbe), hogy a tágabb családdal találkozzon.

A Hálaadást tehát óriási légiközlekedési forgalomnövekedés is jellemzi, ami idén különösen kellemetlen lehet a nemrégen bevezetett, most már az amerikaiakat is zavarni kezdő rendkívül szigorú reptéri személyi motozások miatt.

Hálaadás másnapját Fekete Pénteknek (Black Friday) hívják, ami az első hallásra valami rossz dolognak tűnhet, pedig pozitív dologra utal. Ez a nap ugyanis hagyományosan a karácsonyi nagybevásárlások kezdete, így a kiskereskedelmi üzletek, áruházak óriási bevételt szoktak elkönyvelni. A köznépi bölcsesség szerint ez az a nap, amikor a kereskedők éves mérlege negatívból pozitívba fordul. Hozzávéve, hogy amerikában a könyvelésben hagyományosan pirossal és zárójelezéssel jelölik a negatív számokat (például ($410,000) ), hogy könnyen megkülönböztethető legyen a pozitív, feketével jelölt számoktól (például $823,000 ), már érthető, hogy a Fekete Péntek elnevezés a kereskedők az évre való nyereségessé válásának “ünnepnapja.”

Hálaadáskor hagyományosan sült töltött pulykát esznek Amerikában, krumplipürével és vörösáfonya (cranberry) szósszal.

A részvénytőzsdék Hálaadás napján zárva vannak, Fekete Pénteken pedig csak délután egy óriáig (magyar idő szerint este 7-ig) tartanak nyitva, akkor is általában nagyon alacsony forgalom mellett.

Miért lehet a tőzsdén pénzt keresni

Számtalan esetben lehet hallani, hogy a tőzsde szerencsejáték (sajnos a kezdő vagy fegyelmezetlen tradereknek tényleg sokszor az is), és hogy mindenkit félteni kell tőle. Ugyanakkor sokszor éri vád azokat, akik a tőzsdei kereskedésből élnek, hogy nem is igazi munkával keresik a pénzüket, mert semmi hasznosat nem tesznek. (Érdemes egyébként már e két gondolat közötti ellentmondásra is felfigyelni, miszerint egyrészt nem lehet belőle pénzt keresni, de aki mégis pénzt keres vele, az nem hasznos munkát végez.)
Ez a kérdéskör sokkal fontosabb, mint elsőre hinnénk, hiszen amellett, hogy nem árt elgondolkodni azon, hogy valóban hasznos dolgot csinálunk-e, amikor kereskedünk, másrészről ha tudjuk, hogy miért lehet a tőzsdén pénzt keresni, akkor jobban fogjuk érteni a kereskedési technikák valódi lényegét is.
Erről és sok másról is beszélek az összesen 8 DVD-ből álló tőzsde oktató anyagban, amiből erre a témára vonatkoztatva egy rövid részletet itt is közzéteszek. tovább…

Mire jó a tőzsde?

Az mfor.hu-n megjelent „Nagyon fontos és hasznos dolgot csinálnak a tőzsdei befektetők!” c. cikkem első részét teszem most közzé, hogy itt is olvashatóvá váljon. Ez a cikk rávilágít arra, hogy a tőzsdének és a tőzsdei befektetőknek milyen társadalmi haszna van…


„Múlt szombaton tőzsde tréninget tartottunk, és vissza-viss
zatérő probléma az, hogy a tőzsdei kereskedők, befektetők családja, ismerősei (sőt, néha maga a kereskedő is) úgy gondolják, hogy a tőzsdén keresett pénz “nem rendes munkából” van. Más szóval, a tőzsdei kereskedő ingyenélő. Természetesen ez aztán nehézséget okoz abban, hogy a kereskedő felszabadultan csináljon pénzt a tőzsdén.

Joggal merül fel tehát az a kérdés, hogy mire jó a tőzsde? Miért van tőzsde egyáltalán? Azt mindenki érti, hogy miért vannak kórházak, rendőrség, vagy vállalatok (bár ez utóbbi megértésével néha már van némi gond.) De mi a tőzsde társadalmi szerepe?

A közgazdaságtan sokféle szerepet társít a tőzsdéhez, én most egyre szeretnék koncentrálni: az erőforrás-allokációra. Mit is jelent ez? Egy ország többféleképpen eldöntheti, hogy mit épít a következő évben, mire költi az emberek által megtermelt javakat, melyeket pénzben mérünk. Lehet például az ország élén egy diktátor, az emberek nagyon kevés magánvagyona mellett: ilyenkor a diktátor (illetve a bürokráciája) mondja meg, hogy hány cipőgyár épül jövőre. Lehet az országban szocializmus, szintén kevés magánvagyonnal, ilyenkor az aktuális ötéves terv szerinti darab cipőgyár jön majd létre.

Vagy lehet kapitalizmus, ahol az emberek jövedelmének egy részét adóban elvonják (az elvont részréről az állam dönt, jó esetben demokratikusan), a maradék, megtakarított részt pedig az egyes ember befekteti.Devajon mibe? Éppenséggel, ha úgy gondolja, akkor például cipőgyár részvényekbe! Viszont ezt nyilván akkor teszi, ha úgy gondolja, hogy a cipőgyár részvény árfolyama emelkedni fog a következő időszakban, azaz a cipőkre lesz kereslet. Tehát olyan cégbe, beruházásba fektet, amiről meggyőződött, hogy valós igényeket fog kielégíteni – és meggyőződése olyan erős, hogy a saját pénzét is hajlandó kockáztatni.

Tehát amíg egy diktátor vagy egy szocialista pártfőtitkár a saját bölcsességére támaszkodik, amikor arról dönt, hogy mire költse a másik ember pénzét, addig a befektető saját maga vállal anyagi kockázatot, haszon reményében – ebből következően vélhetően jóval gondosabban fog eljárni annak megítélésekor, hogy van-e értelme még cipőgyárat építeni. Éppen ezért annak az esélye, hogy egy kapitalista társadalomban pont annyi cipőgyár épül, amennyire valójában szükség is van, jóval nagyobb. (Kivéve a tőzsdebuborékok esetét – de azok még mindig kisebb kárt okoznak, mint például a szocializmus.)”

Óraátállítás és amerikai tőzsde

Március 13-án, vasárnap hajnalban, Amerika újra nyári időszámításra tért át! Kivéve Arizonát és Hawaii-t, mert ezekben az államokban nincs téli-nyári időszámítás váltás. És kivéve néhány peches iPhone felhasználót, akinek a telefonja elfelejtett átállni

Magyarország (és Európa) viszont csak március 27-én fogja átállítani az órákat. A nyári és téli időszámítás váltogatását egyébként a franciák vezették be először az első világháború idején, hogy a közvilágításhoz használt elektromos áramon spóroljanak.

(Amin én gondolkozom, az az, hogy ennyi idő alatt Európa és Amerika igazán összehangolhatta volna ezeket a téli-nyári időszámítás váltásokat, mert a tőzsdézőknek ez egy kis kellemetlenség, de például a repülőtársaságoknak komoly kiadást és plusz balesetveszélyt jelent.)

A lényeg az, hogy Európában két héttel később van óraátállítás, így mostantól kezdve két hétig, március 14-től 25-ig Amerikában már nyári időszámítás van érvényben, míg itt Európában még téli.

Így ebben a két héten az amerikai tőzsdék magyar idő szerint 14:30 és 21 óra között vannak nyitva, tehát a szokásosnál egy órával korábban. A megszokott  rend két hét múlva hétfőn, március 28-án áll helyre.

Megemlítem azt is, hogy a magyar ünnepek nem befolyásolják az amerikai tőzsdéket, azok március 14-én és 15-én is nyitva lesznek, lehet kereskedni. A rendkívül szomorú japán események sajnos mindenképpen szükségessé teszik, hogy figyeljük a piacot – mozgások várhatóak.

Profi daytrader legnagyobb nehézsége

Hangfájl: 2 perces interjú Szoldán Péterrel a Profi daytrader legnagyobb nehézségéről

Amikor egy daytrader, már profi, akkor már többfajta stratégiát alkalmaz különböző piacokon és talán azt mondom, hogy azaz igazi nehézség ezeknek a daytradereknek, hogy a profi daytrader el tudja dönteni azt, hogy az aznapi piacon milyen stratégiát kell alkalmaznia, illetve a határesetekben pedig tudjon nem hozzányúlni a dolgokhoz. Ez mindenféleképpen egy fontos dolog.

Ugyanúgy meg kell azért küzdeni mindennel. Szóval én nem mondom azt, hogy én nem érzem azt, amikor eléri a pozíció a stop-lossomat, ne gondolnék arra, hogy esetleg még egy kicsit tartani kéne. Ezeket a küzdelmeket saját magával le kell folytatnia minden daytradernek, akkor is, hogyha profi. Tehát ez nem fog megváltozni az idők során. Maximum már abba lesz az embernek egy kicsit nagyobb gyakorlata, hogy hogyan tudja magában ezeket a dolgokat leküzdeni.

A másik nehézség, amit egy profi daytradernek tudnia kell, hogy ha olyan a piac, amikor nem lehet kereskedni, akkor a daytrader tudjon nem kereskedni. Ez is valami fajta nehézséget jelent, mert a daytrader megérkezik, leül a számítógép elé, tudja azt, hogy megvan a képessége és a tudása, hogy egy jó piacon pénzt keressen.

Ha kinyitom a számítógépet és látom azt, hogy sajnos a mai piac erre a dologra nem alkalmas, akkor tudni kell felállni és nem hozzá nyúlni. Ez is egyfajta nehézség, mert a daytrader úgy rá van állva, hogy „Na akkor most kereskedem”. Tudni kell magát visszafogni. Úgy gondolom, hogy ezek azok a dolgok, amik nehézségeket okoznak egy profi daytrader számára.

Tőzsdei pozíciók tartási ideje

Ahogy telnek-múlnak az évek, úgy egy kicsit lassabbodtam. A kereskedésem elején 2-3 perc volt a tartási átlagom.

Most már ez 20 perc felett van, ami egy meglehetősen lassú kereskedés. Az ember stílusa is változik. A legrövidebb pozícióm, ami életemben volt az 2 másodpercig tartott. Valamiből vásároltam és már előzetesen egy eladási megbízásom bent volt egy jóval magasabb áron. Olyan nagyot ugrott a részvény, hogy alig, hogy megvettem már fel is ugrott és az eladási megbízáson is teljesült, így 2 másodpercig tartottam a pozíciót.

Átlagosan 5-10-15-20 percesek szoktak lenni, de fél, három-negyed óránál tovább ritkán szoktam pozíciót tartani. Természetesen ez függ attól is, hogy az adott napon mennyire volatilis a piac. Hogyha nagyon volatilis, akkor nyílván rövidebb ideig tartom a pozíciót, mert akkor hamarabb eléri a céláramat vagy rossz esetben a stop-losst. Csendesebb,unalmasabb piacon pedig többet kell várni arra, hogy valamilyen irányba elmozduljon a részvény és olyankor az én tartási időm is ennek megfelelően hosszabb lesz. Az, hogy pontosan mennyi ideig tart az mindig a helyzettől függ és nem szabad semmit sem erőltetni. Ahogy egyre nyugodtabban tudja kezelni a helyzetet az ember, annál jobban tud kevésbé volatilis piacon is keresni. Ezért nagyon fontos, hogy mindig higgadtan és hideg fejjel kereskedjen az ember.

David Shine, amerikai daytrader

David Shine

David Shine, amerikai partnerünk daytrader pályafutásáról szeretnék írni.

Aki még nem ismeri, annak elöljáróban annyit, hogy ő az egyik legaktívabb trader a NASDAQon és a New York Stock Exchangen, és átlagosan 30 millió részvényt forgat meg havonta. Több mint 13 évnyi daytradelés során rengeteg stratégiát dolgozott ki, hogy minél hatékonyabb legyen a daytradelés kezdőknek és profiknak egyaránt. 1999-ben megalapította a Sine Capital LLC-t, ahol több száz daytradert tanított meg daytradelni és biztosította nekik a háttéranyagokat, mellyel elősegítette fejlődésüket.

Daytrader karriere során nem volt veszteséges éve és már a 2. hónapjában nyereséges volt.

Jelenleg pedig megnyitotta a Shine’s Room-t, amiről részletesebben a New Yorki utam beszámolójában olvashattok.

Eljött az elektromos autó kora: Tesla Motors (TSLA) bevezetése a NASDAQ-on ma!

Ritkán foglalkozom fundamentális elemzéssel, nem ez a kenyerem. Nem is javasolom, hogy valaki a ma, június 29-én, kedden, bevezetésre kerülő Tesla Motors (TSLA) cég részvényeiből vegyen (shortolni pedig harminc napig nem is lehet.)
De a pillanat történelminek tűnik: ötven éve ez az első autógyártó cég, amit az amerikai tőzsdékre bevezetnek, és az első tőzsdére bevezetett cég, ami kizárólag elektromos autók gyártásával foglalkozik.

A “Model S” végre valós elektromos alternatívát kínál azoknak, akik a természet védelmét és az autózás kényelmét egyszerre tartják kívánatosnak.

Legújabb autójuk, a “Model S”, melyet 2012-ben kezdenek szállítani (előjegyzéseket már most felvesznek, akár Magyarországról is; 4000 euró (kb. 1,1 millió forint) a foglaló), már nem csak a nagyon gazdag környezetvédelem-mániásoknak lehet érdekes: egy 45 perces gyorstöltéssel körülbelül 400 kilométert tud megtenni (teljes 5 óra töltéssel 500-at), 5.6 másodperc alatt van százon, végsebessége 193 km/h. Az autó ára 49,900 dollár lesz (ez már a szövetségi adókedvezmény levonása után), magyar forintban ez mai árfolyamon kicsit kevesebb, mint 12 millió. (Azt viszont nem tudom, hogy a regisztrációs adó, ÁFA és társai elektromos autó esetében hogyan alakulnak, és hogy van-e itthon jövedelemadó-kedvezmény, mint Amerikában.) Nem kevés, de nem is teljesen megfizethetetlen. Az autót akár 120, akár 240 voltos feszültségről is lehet tölteni, így Európában is használható lesz. Egy teli “tank” – a töltő specifikációja alapján, saját elnagyolt számításaim szerint – körülbelül 100kWh áramot jelent, azaz a mai pesti árakon körülbelül 3700 forintba kerül majd.
Persze 2012-re már a General Motors is kint lesz a Chevrolet Volt-tal, a Ford még idén az elektromos Focus-sal, a Nissan a Leaf-fel, sőt, a kínai (!) BYD is még idén be akar törni az amerikai piacra az F3-mal, mely Kínában már népszerű. Úgyhogy a verseny erős, de a “Model S”, noha a felsoroltak mindegyikénél valamivel drágább, de teljesítménye már eléri, sőt, meghaladja a ma használatos szénhidrogén üzemanyagú középkategóriás autók többségét. Magyarul: a “Model S” végre valós elektromos alternatívát kínál azoknak, akik a természet védelmét és az autózás kényelmét egyszerre tartják kívánatosnak.
Az elemzők többsége azonban óv a Tesla Motors-ba való befektetéstől. Kérdéses, hogy egy néhány éve (2003-ban) alakult, néhány száz millió dolláros alaptőkéjű (e kibocsájtással éppenhogy elérik az egy milliárd dollárt), még soha nyereséget nem termelt cég hogyan veheti fel a versenyt óriási méretű, sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkező nagy autógyárakkal szemben? Igaz, a Toyota már ötven millió dollárral beszállt a Tesla Motors-ba, a Daimler [Mercedes-Benz] pedig megvásárolta a Tesla Motors tíz százalékát, és stratégiai partnerséget alakított ki az új céggel – e két nagy cég tapasztalata biztos jól jön a Teslának. De a biztonság kedvéért a Daimler a kínai BYD-del is együttműködik…
Két dolog van, ami viszont egyértelműen a cég mellett szól. Az egyik, hogy pillanatnyilag ők az egyetlen autógyár, amelynek jelenleg elektromos autói közlekednek az amerikai utakon: a még nagyon drága (kb. 100 ezer dollár), koncepció-autónak is tekinthető kétüléses sportautó “Roadster”-ből az elmúlt években ezer darabot adtak már el.
A másik: a cég vezetője, Elon Musk nem először kísérletezik cégindítással: annak idején egyik alapítója volt a rendkívül sikeres PayPal-nak is, ami 2000-2001-ben forradalmasította az on-line fizetések piacát, és rövidesen, 2002-ben az Ebay felvásárolta.
Mindenesetre a keddi tőzsdei bevezetést hangúlyosabbá teszi, hogy Elon Musk személyesen ott lesz a NASDAQ nyitásakor, illetve a nap folyamán autóikat a NASDAQ Times Square-en lévő monitorai előtt kiállítják.
Én magam biztos nem veszek TSLA részvényeket, mert nem tudok elfogulatlan lenni: nagyon szurkolok nekik!


  • Szoldán Péter vagyok és 2003 óta főállású tőzsde daytrader az amerikai tőzsdén. A blogon az amerikai tőzsdéről, a daytraderekről és sok minden másról olvashat.